Kezdőlap » Tudástár » A háztartási hulladékkezelés 12 szabálya

A háztartási hulladékkezelés 12 szabálya

Trash Talk – beszéljünk a háztartási hulladékkezelés szabályairól

Belegondolt már, hogy a háztartásokban keletkező hulladék kezelése szinte csak akkor beszédtéma, ha valamilyen problémába merül fel? Nem jött meg a számla, nem ürítették a kommunális kukát, szeméthalom csúfítja a szelektív gyűjtősziget környékét. Az esetleges nehézségekről természetesen beszélnünk kell, már csak azért is, mert ezek hátterében sokszor olyan szabályok elmulasztása állhat, amiről már kevesebb szó esik. Éppen ezért indítottuk el 12 részes cikksorozatunkat, amelyben bemutatjuk, hogy lakossági ügyfeleinknek milyen törvény vagy rendelet által meghatározott háztartási hulladékkezelésre vonatkozó előírásokra kell odafigyelniük, hogy annak elszállítását zavartalanul biztosítani tudjuk.


12. rész: Ügyintézés extra 

Az elmúlt hetekben sorra bemutattuk közelebbről is a háztartási hulladékkezelés megszokott formáit és a hozzájuk kapcsolódó szabályokat. Nem feledkeztünk meg azonban a ritkábban előforduló esetekről sem, amelyek intézésére csak időnként kell felkészülnünk. A hulladékgazdálkodási rendszerben regisztrált ügyfeleinknek a törvény adta kereteken belül ugyanis módjukban áll több, illetve kevesebb hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe venni és a díjat ez alapján fizetni. Nézzük, milyen szabályokkal és lehetőségekkel célszerű tisztában lenni ezekben a helyzetekben.

Kezdjük azokkal az esetekkel, amikor kevesebb szolgáltatásra van szüksége ügyfeleinknek.

A települési önkormányzat által kijelölt üdülőövezetekben lehetősége van a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjnak csak a felét fizetni az ingatlan után, viszont ennek fejében csak az év egyik részében biztosítjuk a hulladék rendszeres elszállítását. Az április 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakban minden hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vehet ezért a díjért.  Természetesen lehetősége van hosszabb idejű szerződés megkötésére az üdülőövezetekben található ingatlanok esetében is, akár egy, akár több hónappal.

Szintén ide tartoznak a lakatlan ingatlanok is, amelynek bejelentése esetén a hulladék ingatlantól való elszállítása szünetel. Lakatlanságot bejelenteni legalább egy hónap, legfeljebb 1 év időtartamra lehet. Az 1 év leteltét követően, fogyasztást nem mutató, más közüzemi szolgáltató éves elszámoló számlájával (áram, víz) igazolható az ingatlan lakatlansága. Ezt követően ismét 1 évre átvezethető a lakatlansági bejegyzés.

Több szolgáltatás igénybevételére akkor van szükség, ha egy háztartásban többlet kommunális vagy szelektív hulladék keletkezik. Ha ez csupán egy-egy alkalommal fordul elő, akkor érdemes a kommunális többlethulladék számára STKH logóval ellátott zsákot vásárolni.  A szelektív többlethulladék bármilyen átlátszó zsákban kihelyezhető. A jelölt kommunális, illetve az átlátszó szelektív zsákokat – amennyiben azokba a szabályoknak megfelelő hulladék került – külön bejelentés nélkül, a járatrend szerinti ürítési napokon az ingatlanok elől elszállítjuk.

Ha a kommunális edény űrtartalma folyamatosan kevésnek bizonyul, akkor a megoldás egy nagyobb méretű kuka rendszerbe állítása akár vásárlás, akár bérlés után.

Többletszolgáltatás igénybevételére van szükség akkor is, ha kuka ürítése azért maradt el, mert az ingatlan használója nem húzta ki időben. A pótürítés ekkor bejelentés után, felár ellenében történik akár társasházról, akár családi házról van szó.

Szintén hatással van az igénybe vett szolgáltatásokra, így fontos tudni, hogy az ingatlan használatában bekövetkező, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő változás bejelentése törvény által előírt kötelezettség, aminek az ingatlan használójának 15 napon belül eleget kell tennie. A bejelentést követően, a hónap 1. vagy 15. napjától tudjuk figyelembe venni a módosított szerződés előírásait.


11. rész: Zöldudvari gyűjtés – az igazi Jolly Joker a hulladékkezelésben 

A zöldudvarok villámgyorsan az egyik legkedveltebb hulladékgazdálkodási szolgáltatássá léptek elő a lakosság körében. Ez persze nem meglepő, hiszen itt rengeteg olyan, a háztartásban felhalmozódó hulladék kényelmesen lerakható, amely a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás vagy a kommunális gyűjtés során nem kihelyezhető. Természetesen a zöldudvarok igénybevételéhez is kötődik néhány alapvető szabály és feltétel, amelyeket fontos ismerni.

A zöldudvarok a nagyobb mennyiségben felhalmozott, de anyagfajták alapján válogatottan beszállított, lakossági hulladék átvételére kialakított telephelyek. A megszokott csomagolási hulladékon felül további 14-féle hulladék kezelését oldja meg, az átlagos háztartási mennyiségben, ingyenesen. Az önkormányzat áltat is jóváhagyott mennyiségi kvóta felett, lerakási díj ellenében vehető igénybe a rendszer.

A zöldudvarok lehetőséget biztosítanak, hogy felelősen és biztonságosan szabaduljon meg az olyan hulladékoktól, mint a gumiabroncsok, az elektronikai cikkek, az akkumulátorok és az elemek vagy éppen a használt ét- és motorolaj. De a telepeken lerakhat régi bútorokat, hungarocellt, lakásfelújítás során keletkező törmeléket, nyílászárókat és kerti berendezést, könyveket is.

Az általunk üzemeltetett zöldudvarokat csak lakossági ügyfeleink vehetik igénybe, ezt a lakcímkártya adatok egyeztetésével ellenőrzi a beléptetéskor az adott telephely kezelője. Szintén a lerakás feltétele, hogy a hulladék beszállítójának ne legyen hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtartozása. Amennyiben a nyilvántartás fizetési elmaradást mutat, lehetősége van a helyszínen az azonnali kiegyenlítésre. De mi a helyzet az időszakos szerződéssel és a lakatlanra jelentett ingatlannal? Előbbi esetben az arányosított kvóta szerint helyezhető el hulladék, míg az utóbbi esetben nem rakhat le hulladékot zöldudvarainkban az ingatlan tulajdonosa.

A zöldudvari működés kapcsán meg kell említeni a lomtalanítást is, valamint a két szolgáltatás közötti ritkán emlegetett, de annál lényegesebb összefüggést. A törvényi szabályozás értelmében a zöldudvarok működtetése ugyanis kiválthatja a településeken megszervezett lomtalanítást, amennyiben a lakosság 20 kilométeren belül eléri a zöldudvart. A lomtalanítás megrendeléséről az egyes települések önkormányzatai dönthetnek.

Szolgáltatási területünkön összesen 17 zöldudvart üzemeltetünk, ebből hetet Vas megyében, tízet pedig Győr-Moson-Sopron megyében. Az egyes telephelyek nyitvatartásáról és a lerakható hulladék fajtákról honlapunkon talál részletesebb információkat. A még kihasználható beszállítási lehetőségekről az Ügyfélszolgálati Irodában kérhet tájékoztatást.


10. rész: A zöldhulladék gyűjtésének lehetőségei és szabályai 

A zöldhulladék kezelése nemcsak a kerttel rendelkező háztartások feladata, hanem az önkormányzati szabályozás értelmében, az ingatlan előtti területen élő fák után is össze kell gyűjteni és kezelni kell a lehullott leveleket. A szabályoknak megfelelően a zöldhulladék elszállítását házhoz menő rendszerben, évente 8 alkalommal biztosítjuk is a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat befizet lakossági ügyfeleink részére. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a zöldhulladék-gyűjtésről.

A zöldhulladékot gyűjtheti az erre a célra rendszeresített, emblémázott 170 literes zsákban, amelynek ára 220 Ft vagy szabványos, barna fedővel és barna színű kukatesttel rendelkező, Társaságunknál Sopronban és térségében ingyenesen igényelhető hulladékgyűjtő edényekben. A lakóhelyéhez legközelebb eső zsák értékesítési pontunkról részletes tájékoztatást talál honlapunkon.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv előírásaival összhangban évente 8 alkalommal, áprilistól novemberig havonta egy-egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban, házhoz menő rendszerben biztosítjuk a zöldhulladék elszállítását. Amennyiben az egyes önkormányzatok szükségét érzik és erre külön szerződést kötnek, úgy az adott településeken már márciusban indulhat a zöldhulladék-gyűjtés házhoz menő rendszerben. A begyűjtések pontos időpontjáról a honlapunkon található hulladéknaptárakban tájékoztatjuk ügyfeleinket. A kukát vagy a zsákot a begyűjtés napján reggel 5 óráig kell kihelyezni az ingatlan elé.

De mi számít pontosan zöldhulladéknak? Az erre a célra kijelölt zsákokban és edényekben elhelyezheti a fák és bokrok ágnyesedékeit (maximum 5 cm átmérőig), a lenyírt füvet és a lehullott leveleket. A túlrakott vagy túlsúlyos edények sérüléséért a zöldhulladék-gyűjtő kukák esetében sem tudunk felelősséget vállalni, ezért vegye figyelembe a gyártó által meghatározott súlykorlátot.

Tilos a zsákba és edénybe földmaradékot, nádat, tuskót, konyhai hulladékot dobni, de szintén nem kerülhet bele állati maradvány, forgács, fűrészpor és a kommunális vagy szelektív gyűjtésből származó hulladék sem. A nem megfelelő hulladékkal megrakott zsákok és kukák elszállítását szolgáltatóként megtagadhatjuk.

Kertes házaknál érdemes kipróbálni a kerti komposztálást is, hiszen így értékes tápanyaggal dúsíthatja a termőföldet. A levegő védelmének érdekében várhatóan bevezetésre kerül a közeljövőben kiskerti hulladékégetés tilalma, ezért mindenképpen jó döntést kell hozni a házaknál keletkező zöldhulladék megfelelő kezelése érdekében.

A zöldudvarokban nem adható le a kerti hulladék, erre a célra Sopron, Fertőendréd, Csér, Kőszeg  és Celldömölk településeken külön komposztáló telepeket működtetünk. Az imént említett telepekre szerződött lakossági ügyfeleink nagyobb mennyiségben keletkező zöldhulladékot meghatározott mennyiségben (300 kg/alkalom) ingyenesen szállíthatnak be évente hat alkalommal. Fontos kiemelni, hogy az egyes komposztáló telepekre az alábbiak szerint szállíthatnak be az egyes települések lakosai:

  • Soproni Komposztáló telep: csak a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjai
  • Fertőendrédi Komposztáló telep: csak a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjai
  • ­Cséri Hulladékkezelő Központ: teljes szolgáltatási területről fogadható
  • Kőszegi telephely: teljes szolgáltatási területről fogadható
  • Celldömölki Komposztáló telep: csak a ZalaISPA Társulás tagjai

9. rész: A szelektív gyűjtőszigetek haszna és használata 

Ahogyan cikksorozatunk korábbi részeiből már többször kiderült, nemcsak ügyfeleinknek kell bizonyos szabályokat betartaniuk a hulladékkezeléssel kapcsolatban, de a közszolgáltatók is szigorú előírások alapján gyűjtik és kezelik a hulladékot. Gondolta volna például, hogy az NHKV – az európai normákhoz igazodva – a közszolgáltatók részére meghatározza a begyűjtés elvárt mennyiségeit? Egy magyar háztartásban évente átlagosan kb. 387 kg hulladék keletkezik, aminek egy jelentős része szelektíven visszagyűjthető.  Itt jönnek képbe a lakóközösségek rendelkezésére álló szelektív gyűjtőszigetek.

Egy kicsit érdemes megállni a bevezetőben is említett 387 kg hulladéknál, amely egyébként az alacsonyabb mennyiségek közé tartozik Európában. Ha első ránézésre nem is tűnik nagynak ez a szám, megéri utánaszámolni, hogy mekkora is a súlya azoknak a hulladékoknak, amelyeket napközben a kukába dobunk. Néhány gramm, néhány dekagramm. És mégis összegyűlik belőlük közel 400 kg, amiből jól látszik, hogy már egyetlen háztartás hatalmas mennyiségű hulladékot termel. Ha ezt a számot csak a lakóhelyünk teljes lakosságára felszorozzuk, akkor elgondolkodtató számot kapunk, ami egyértelműen jelzi, hogy minden egyes embernek van tennivalója a hulladékfronton.

Az egyik legfontosabb lépés a fenntarthatóság és a természetes környezet védelme felé vezető úton a háztartási hulladék szelektív gyűjtése, amelyre a házhoz menő rendszerű sárga- és kékzsákos gyűjtés mellett tökéletes lehetőséget biztosítanak a szelektív gyűjtőszigetek. Ahhoz, hogy a gyűjtőszigetek használata mindenki számára sikersztori legyen, néhány alapvető szabályt be kell tartani.

A legfontosabb, hogy csak azok a hulladékfajták kerülhetnek az adott konténerekbe, amelyek belevalók. Laikus szemmel persze a hulladékok rendszerezése nem mindig nyilvánvaló, ezért a konténerek oldalára ragasztott útmutatók mellett honlapunkon is tájékoztató anyagok segítik a szelektív hulladékgyűjtést.

Hasznos kiindulási pont egyébként, ha már rögtön megnézi, hogy a kidobásra szánt dolog csomagolási hulladéknak számít-e, hiszen csak ezek dobhatók a szigetek konténereibe. Emellett tartsa szem előtt azt is, hogy a lapítva, szárazon átadott hulladék kezelése az igazán hatékony, hiszen a szállítási költségek így optimalizálhatók és a tisztítás is kevesebb vegyszer és energia felhasználásával történhet.

A műanyag-, a fém- és a társított karton (Tetrapak) csomagolási hulladék ugyanabba konténerbe dobható, ugyanis a begyűjtés után a hulladék további válogatásra kerül. A papírhulladék és az üveghulladék számára külön-külön gyűjtőt jelöltünk ki.

Amíg a házhoz menő rendszerű gyűjtés esetében elszállítjuk a szabályosan kihelyezett többlet szelektív hulladékot is, addig a gyűjtőszigetek konténerei mellé tilos hulladékot lerakni, még akkor is, ha azok már beteltek. A kulturált lakókörnyezet megóvása közös érdekünk, a hulladék konténerek mellé helyezéséért pénzbírság szabható ki.

A válogatottan gyűjtött hulladék elhelyezésére a szelektív gyűjtőkonténeres rendszer mellett a családi házas övezetekben a házhoz menő zsákos gyűjtés, a társasházak elkülönített gyűjtése és a zöldvarok is rendelkezésre állnak.


8. rész: Beszéljünk a szelektív szigetes üveggyűjtésről

Amilyen gyakran elhangzik a kérdés, hogy az üveghulladék szelektív gyűjtésére miért nincs lehetőség házhoz menő rendszerben, a válasz legalább annyira egyszerű. A papír, a műanyag vagy a fém csomagolási hulladéknál az üveg nemcsak sokkal nehezebb, de törékeny is, így műanyag zsákban gyűjteni nem lehetséges. Ha nem így, akkor hogyan érdemes gyűjteni az üveghulladékot?

Az üveghulladék visszagyűjtésére a legtöbb településen a szelektív szigeteken biztosítunk lehetőséget. Ez akár egyszerű, hatékony megoldást jelenthetne, de mégis folyamatos tapasztalat, hogy a konténerekbe rengeteg olyan hulladék kerül, amelynek nem lenne helye az üveggyűjtőkben.

Hogy a hulladékok széles skálája a plüssállatoktól kezdve a papírokon át a lomokig nem valók az üveggyűjtőbe az egyértelmű. Ugye? Csakhogy az sem mindegy, hogy milyen üveghulladék kerül bele. A szelektív szigeteken kihelyezett konténerek a csomagolási üveghulladék gyűjtését szolgálják, vagyis csak olyan üveget dobhat bele, amelybe korábban valami bele volt töltve. Ilyenek az italos üvegek, a befőttes- és bébiételes üvegek, a boros-, sörös-, pezsgős- és röviditalos üvegek és illatszeres üvegcsék.

Nem kerülhet a szelektíven gyűjtött üveghulladék közé szemüveg, főzőlap, szélvédő, üvegedény, dekorációs üveg, ablaküveg, tükör, TV képcső – hogy csak a leggyakoribb és legfontosabb hulladékfajtákat említsük. A hagyományos, nem ragasztott ablaküveg zöldudvarainkban is leadható. Fontos kiemelni, hogy a vegyszeres és gyógyszeres üvegeket tilos a szelektív gyűjtőbe dobni, még akkor is, ha csomagolási hulladéknak számítanak.

Az üveg visszagyűjtésének egyik legfenntarthatóbb módja a visszaváltás. Az áruházakban betétdíj ellenében visszavett üvegeket nem is kell feldolgozás útján újrahasznosítani, csak egyszerűen tisztítani és újracímkézni, amely után ismét használhatók. Ezért érdemes egy pillantást vetni az üveg címkéjére, és ha visszaváltható, inkább ezt a módot választani a körforgásban tartásra. A folyamat legnagyobb előnye, hogy nem igényel jelentősebb energiafelhasználást, így kíméli a természetes környezetet.


7. rész: Szelektív papírgyűjtés otthon – a kék zsákok szabályai 

A cikksorozatunk előző részében bemutatott, a műanyag- fém- és társított karton csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló sárga zsákokkal szemben, a kék zsákokkal jóval egyszerűbb a helyzet: ugyanis ezekbe kizárólag papírhulladék kerülhet. Csakhogy papír és papír közt is van különbség, így ezúttal is érdemes átfutni, hogy pontosan mi kerülhet bele és mi nem, illetve pár egyszerű, de fontos (kormányrendeletben meghatározott) szabályt is bemutatunk.

Az STKH által rendszeresített kék színű zsákba a háztartásban kidobásra szánt olyan papírhulladék kerülhet, mint például az újságpapír, a prospektus, a szórólap, a csomagolópapír, a papírfüzet és a kisebb termékek papírcsomagolása. Itt fontos megjegyezni, hogy bár az újságpapírt a törvény szerint kötegelve kell kihelyezni a zsák mellé, tapasztalataink szerint ügyfeleink szívesen helyezik a kék zsákba, amit így is elszállítunk.

A nagyméretű kartondobozokat viszont mindenképpen szétbontva és kötegelve tegye a zsák mellé, ne pedig bele. Minden papírhulladék kihelyezhető a ház elé kötegelve zsák nélkül is, így kollégáink el fogják vinni. Azokat a zsákokat viszont, amelyekben a szabályoktól eltérő hulladékot találunk, nem tudjuk elszállítani.

És akkor itt muszáj kitérni egy olyan speciális hulladéktípusra, amely gyakran fejtörést okoz a szelektív gyűjtésben már rutinosabb háztartásokban is és még a legjobb szándék ellenére is a rossz zsákba kerül olykor. Ez nem más, mint az italosdobozok úgynevezett társított karton csomagolása. Az STKH ezeket a dobozokat a műanyaghulladékkal együtt gyűjti, ugyanis a feldolgozást végző cég így fogadja el. Az ilyen italosdobozokban visszük haza a tejet, gyümölcslevet. Üresen, lapítva a sárga zsákban a helyük.

Természetesen a kék zsákba dobott papírhulladéknál is oda kell figyelni arra, hogy azok a lehető legkisebb helyet foglalva, lapítva vagy összenyomva kerüljenek a zsákba. Egyáltalán nem helyezhető el a kék zsákban sem biológiailag lebomló hulladékkal szennyezett, folyadékot tartalmazó papírhulladék, hőpapír, matrica, ahogyan használt zsebkendő és szalvéta, zsíros pizzásdoboz sem. Azért nem lehet a visszagyűjtésre szánt papírhulladék élelmiszerrel vagy más szerves anyaggal szennyezett, mert ennek tisztítása komoly költségekkel jár, ami nem segíti a fenntartható eljárást. Az is a tiszta, száraz gyűjtés mellett szól, hogy ezek az anyagok kézi utóválogatáson mennek át, ahol emberi erővel folyik a munka, egyikünk sem szeretne bomló, bűzlő szeméttel találkozni a válogatószalagon.

Ahogyan a sárga színű zsákok esetében, úgy itt is fontos megemlíteni, hogy a hulladékgazdálkodási díj megfizetése ellenében nemcsak a kommunális hulladékgyűjtést biztosítjuk, hanem a szelektív hulladékgyűjtést is. Ehhez 1 darab, 80 literes kék zsákot adunk (a 2 darab 150 literes sárga zsákok mellett). A gyűjtési időpontokat a honlapunkon elhelyezett hulladéknaptárban találja.


6. rész: Szabályos “szelektívezés” otthon – a sárgazsákos gyűjtés 

Tapasztalataink szerint egyre többen gyűjtik szelektíven a háztartási hulladékot, ami igazán örömteli. Viszont ezzel párhuzamosan sokasodik a kérdések száma is, hiszen természetesen a szelektív gyűjtésnek is meg vannak a maga (kormányrendeletben rögzített) szabályai. Mit dobhatok bele és mit nem? Mennyi zsákot kaphatok? Tényleg el kell mosni a flakonokat vagy ez csak szóbeszéd? Hogy a bizonytalanság senkit ne tántoríthasson el, és szabályosan, hatékonyan működhessen a házhoz menő szelektív gyűjtés, most összegyűjtöttük a legfontosabb válaszokat, tudnivalókat.

Kezdjük is rögtön a legfontosabbal, vagyis azzal, hogy mi kerülhet a sárga zsákba. A tévhitekkel ellentétben ugyanis a zsák nem a műanyag, hanem a csomagolási hulladék gyűjtésére szolgál, legyen az műanyagból, fémből vagy az italosdobozok úgynevezett társított kartonjából (Tetrapak). Mivel a begyűjtés után további válogatásra kerül a hulladék, így a sárga zsákba nyugodtan dobhat például PET palackot, nejlonzacskót, műanyag fóliát, mosószeres flakont, fém üdítős- és sörösdobozt, fém konzervdobozt, gyümölcsleves és tejes italosdobozt.

Ha már tudjuk, mi kerülhet bele, érdemes szót ejteni arról is, hogy mi nem. Tilos a sárga szákba dobni biológiailag lebomló hulladékot, zsíros, olajos, vegyszeres vagy festékes flakont, más hulladékkal összeragadt hulladékot, folyadékot tartalmazó hulladékot és persze nem csomagolási eredetű műanyaghulladékot.

A „mit” és „mit nem” mellett szintén fontos kérdés a „hogyan”. Arra mindenképpen figyeljen oda, hogy csak száraz és szennyeződéstől mentes hulladékot helyezzen a zsákba, amelyet taposson vagy nyomjon össze mielőtt kidobná. A szelektív hulladék összelapítása ugyanis akár háromszor annyi hulladék összegyűjtésére biztosít lehetőséget, így kevesebb edényre lesz szükség, a kukásautó is kevesebbet fordul, aminek köszönhetően a gyűjtés sokkal energia- és költséghatékonyabb. Arról nem is beszélve, hogy otthon is kényelmesebben tárolhatja a hulladékot. Gyakori tévhit, de nem kötelező visszacsavart kupakkal kidobni a flakonokat, viszont ettől függetlenül nyugodtan visszateheti őket lapítás után vagy külön is beledobhatja őket a zsákba, ugyanis a kupakok is szelektíven gyűjthető műanyagból készülnek. Csak megtelt zsákot helyezzen ki az ingatlan elé, méghozzá reggel 5 óráig.

Viszonylag gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyibe kerül szelektíven gyűjteni otthon a hulladékot, éppen ezért fontos megemlíteni, hogy a hulladékgazdálkodási díj megfizetése ellenében nemcsak a kommunális hulladékgyűjtést biztosítjuk, hanem a szelektív hulladékgyűjtést is. Ehhez a háztartások igényeire kalkulált hulladékgyűjtőzsákokat is biztosítunk: 2 darab 150 liter űrtartalmú, sárga színű zsákot és 1 darab 80 literes kék színű zsákot.

A gyűjtést végző kollégáink azonban csak azokat a zsákokat szedik össze, amelyekbe az előírásoknak megfelelő módon helyezte el a hulladékot. Ha több szelektív hulladék gyűlik össze, mint amennyi a két sárga zsákba beleférne, akkor bármilyen más, átlátszó zsákban is kihelyezheti a többletet, azt előzetes bejelentés nélkül elszállítjuk. Viszont kollégáink ebben az esetben is csak két cserezsákot tudnak a helyszínen hagyni. A gyűjtési időpontokat a honlapunkon elhelyezett hulladéknaptárban találja.


5. rész: Nem minden lom, ami feleslegessé vált!

A lomtalanítás remek lehetőséget nyújt, hogy kényelmesen megszabadulhasson a háztartásban felhalmozódó, feleslegessé vált lomoktól, amelyek csak a helyet foglalják otthonában. Akadnak azonban olyan hulladékfajták is, amelyeket nem éri meg őrizgetni a lomtalanításra várva, ugyanis a szabályok értelmében nem helyezhetők ki. Ennek ellenére évről évre mégis tapasztaljuk, hogy rengeteg olyan dolog kerül a konténerekbe, amelyeknek nem lenne ott a helye, ez pedig sokszor félreértéseket szül. Ezek elkerülése érdekében most összegyűjtöttük a lomtalanítás legfontosabb szabályait, hogy valóban kényelmesen (és a megfelelő helyen) válhasson meg, amitől csak lehet és mi is hatékonyabbá tehessük a lomtalanítást.

Azzal nem okozunk nagy meglepetést, ha azt mondjuk, tapasztalataink szerint a lomtalanítás az egyik legtöbbet kritizált hulladékgyűjtési forma. Azt viszont valószínűleg már jóval kevesebben tudják, hogy a szabályok a mi kezeinket is megkötik annak tekintetében, hogy pontosan mi minősül lomnak és mely hulladékfajtákat nem vehetjük át a lomtalanítás alkalmával.

A vonatkozó törvény értelmében lomnak kizárólag a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladó nagydarabos háztartási lomhulladék minősül. Ide tartozik például, hogy a legfontosabbakat és a leggyakoribbakat említsük: kanapé, ágy, ágybetét, szekrény, fotel, szék, szőnyeg, kerti bútor. Fontos továbbá, hogy a nagyméretű lomokat szétszedett állapotban kell kihelyezni úgy, hogy az kézi erővel könnyen mozgatható legyen. Szintén lényeges kitétel, hogy az elszállításra kerülő lomhulladék kizárólag lakossági eredetű lehet.

Nem dobható ki azonban a házhoz menő lomtalanítás során például szelektíven gyűjthető hulladék, elektronikai hulladék, veszélyes anyagot tartalmazó hulladék, szóródó, fröccsenő, vagy más módon a kollégáink egészségét veszélyeztető hulladék, zöldhulladék, bontásból származó hulladék és kézi erővel nem rakodható hulladék. Ezeknek a különleges kezelést igénylő hulladékoknak a jelentős része elhelyezhető a zöldudvarokban.

A vegyes hulladékgyűjtésre kötelezett és bevont valamennyi lakossági ügyfelünk részére minden évben biztosítjuk a lomhulladék összegyűjtését és elszállítását a Hulladéktörvény, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) rendelkezései alapján. Az OHKT a közterületi házhoz menő rendszerű lomtalanításon kívül a gyűjtőpontos, illetve a hulladékudvaron keresztül megvalósuló lomtalanítási módszert is elfogadhatónak tartja, amennyiben a hulladékudvart a lakosság 20 km-en belül el tudja érni.  A lomtalanítást a helyi önkormányzatokkal egyeztetett módon és időpontban végezzük.

A hulladékok helyes kezeléséről részletes tájékoztatás az STKH honlapján is elérhető, de Ügyfélszolgálati Irodáink munkatársai is szívesen adnak felvilágosítást.


4. rész: Eltörött a kukám! Mit tegyek, kihez fordulhatok? 

Mit tegyünk, ha megsérült, eltörött a hulladékgyűjtő edényünk? Mehet a kukákba vagy még menthető? Az esetek jó részében a károk szerencsére helyrehozhatók, viszont semmiképpen sem ajánlott otthon nekiesni a javításnak. Hogy miért érdemes szakemberre bízni a javítást? Mit kell tudni a garanciáról, mi vonatkozik a bérelt kukákra, mitől törhet el egy edény és hogyan zajlik a bejelentés folyamata? Mindezt már tudni fogja 5 perc múlva, ha átfutja cikkünket.

Az első és legfontosabb kérdés, ami azonnal átfut az ember fején, ha kukája eltörik, hogy hova fordulhat segítségért, hogyan tudná a lehető leggyorsabban megoldani a problémát. Az első lépés minden esetben a káreset bejelentése a helyileg illetékes Ügyfélszolgálati Irodánkon keresztül vagy akár online, a honlapunkon található chatbot segítségével, amely végigvezeti a folyamaton.

Egy gyors adategyeztetés után munkalapon rögzítjük a kivizsgálás megkezdéséhez szükséges információkat. Kollégáink 10 munkanapon belül a helyszínen kivizsgálják az esetet, majd ennek eredménye alapján értesítik a tulajdonost a megoldásról, további teendőkről.

A sérülés gyakran a kuka elöregedésének, az anyag hosszú évek alatti elfáradásának a következménye, de sokszor előfordul, hogy az edény soha nem is volt alkalmas gépi ürítésre, azaz nem felel meg a szabványnak (erről előző cikkünkben írtunk részletesen). A vizsgálat során ellenőrizzük, hogy rendeltetésszerűen használta-e kukáját, például nem került-e bele olyan „tiltólistás hulladék” (pl. forró hamu, maró anyag), amely roncsolja az edényt.

Csak abban az esetben vállalunk garanciát és kártalanítjuk ügyfeleinket, ha a kuka szabványos, 4 évesnél nem idősebb, cégünktől vásárolta és rendeltetésszerűen használta. A sérülés mértékének függvényében javításra vagy edénycserére kerülhet sor, amennyiben minden imént felsorolt kritériumok teljesültek. A bérelt kukákat minden esetben cseréljük, ha ürítésre alkalmatlanná váltak, de természetesen a rendeltetésszerű használatot itt is vizsgáljuk.

Tapasztalataink szerint sokan megpróbálják otthon, saját kezűleg kijavítani a sérült kukaedényeket. És bár elsőre sikeresnek tűnhet a művelet, egy hulladékgazdálkodási szakember olyan szempontokat is figyelembe vesz, amelyre az ember elsőre nem is gondolna. Az önmagában ugyanis nem elegendő, ha a kuka stabilan áll, az otthoni javítások következtében gyakran megváltozik az edény súlypontja vagy a rögzítés, perem formája változik meg. Ezek pedig balesetveszélyessé vagy szimplán fizikailag lehetetlenné tehetik a gépi ürítést, ezért célszerű inkább hozzánk fordulni.

Szolgáltatási területünkön akadnak olyan települések, ahol a korábbi közszolgáltatási rendszerben egy hulladékgazdálkodás modernizálását elősegítő projekt keretében ingyenesen helyeztek kukákat a lakossági gyűjtés rendszerébe. Ezek sérülése vagy használhatatlanná válása esetén nem tudjuk ingyenesen cserélni a kukákat, a projektben felhasználható edények ugyanis mind kiosztásra kerültek.


3. rész: A szabványos edények nyomában: tényleg nem mindegy, hogy milyen kukám van? 

Ha nagyon rövidek és tömörek akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy nem. Ha tárgyilagosak és precízek vagyunk, akkor hozzátehetjük, hogy a szabványos kukákról még a 2012. évi CLXXXV. Hulladéktörvény is rendelkezik. De ha azt akarjuk, hogy a városi szóbeszédek, félinformációk és félreértések helyett tisztázódjon, hogy valójában mi is az igazság a szabványos kukákkal kapcsolatban, akkor még a leggyakoribb kérdéseket is megválaszoljuk. És így is teszünk, íme.

Ha már a bevezetőben hivatkoztunk a törvényre, akkor kezdjük is egy igen gyakran elhangzó kérdéssel: tényleg ez a szabály? Mégis hol van ez leírva? Egészen pontosan a 2012. évi CLXXXV. hulladéktörvény 2. pontja: Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában 18. * mondja ki, hogy „a kukaedénynek a háztartási hulladék gyűjtésére alkalmasnak kell lennie, meg kell felelnie az alábbi szabványnak: MSZ EN 840-1:2013. vagy MSZ EN 840-1:2020.”

Ha még nem tervezett hulladékgyűjtő gépjárművet, vagy köznapi nevén kukásautót, akkor joggal teheti fel a kérdést, hogy mégis mi szükség van még a kukákat is szabványokkal szabályozni. Ennek oka, hogy a modernebb hulladékgyűjtő gépjárműveket már olyan speciális, fésűs ürítési rendszerrel szerelik fel, amelyhez a nem szabványos kukák pereme nem illeszkedik, így biztonságosan nem emelhetők, gépi ürítésre alkalmatlanok.

A nem szabványos kukák persze nemcsak a mi munkánkat nehezítik meg, a tulajdonosnak is komoly fejfájást okozhatnak idővel. Ezek az edények ugyanis bár olcsóbbak, többnyire jóval gyengébb minőségű anyagból készülnek. Így kevésbé bírják az időjárás és ürítés jelentette strapát, jóval hamarabb megsérülnek, eltörnek, amiért felelősséget vállalni természetesen nem tudunk.

És hogy miként szúrhatják ki a kuka témában avatatlan szemek is könnyedén, hogy egy hulladékgyűjtő edény szabványos-e vagy sem? A szabványos típusok peremmel, csendes tömörgumi kerekekkel vannak felszerelve, fedelüket legalább 2 pontot rögzítették, de a legárulkodóbb jel mind közül, hogy a szabvány száma minden esetben fel van tüntetve az edényen. Ezzel ellentétben a szabványtól eltérő kukák jellemzően kör keresztmetszetűek, gyenge minőségű műanyagból, esetleg fémből készültek, fedelüket pedig csak egy pontot rögzítették.

A szabványos típusok utáni kutakodás és nyomozás helyett a legegyszerűbb, ha közvetlenül a közszolgáltatótól, vagyis tőlünk szerzi be a kukát, hiszen a nálunk vásárolt hulladékgyűjtő edények hosszas tesztelési rendszeren esnek át, a felhasznált anyagok garantálják a hosszútávú igénybevétel esetén is a megfelelő használhatóságot. Ezek a kukák kiállják a próbát hidegben, melegben, UV-sugárzásban és a hulladékszállítással kapcsolatos egyéb fizikai behatások alkalmával is.

Ráadásul amíg a nem cégünktől vásárolt kukaedényekre, az ürítés során az edényben keletkező esetleges sérülésekre felelősséget nem vállalunk, a felmerülő kárt nem tudjuk megtéríteni, addig a tőlünk vásárolt kukákra 4 éves korukig garanciát vállalunk, amennyiben rendeltetésszerűen használta őket. Erről következő cikkünkben írunk részletesen.


2. rész: Mit és mennyit bír el a kuka? 

Az ember mindig elmosolyodik, majd azonnal tesz egy hajító mozdulatot a szemetes felé, mikor a leghétköznapibb eszközök mellé – mint egy asztali lámpa vagy egy kerékpár – 20 oldalas használati útmutatót nyomnak a kezébe. Valószínűleg nem lenne ez másként akkor sem, ha a kukák mellé küldenénk egy füzetet, igaz? Pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan használja kukaedényét. Ígérjük, mi letudjuk egyetlen oldalon a legfontosabb szabályokat, de muszáj beszélnünk arról, mit, mennyit és hogyan dobhat a kommunális kukába, hogy elkerülhesse a kellemetlen meglepetéseket és félreértéseket.

A kommunális kukába értelemszerűen a háztartásban keletkező olyan kommunális hulladékot dobhat, amely nem veszélyezteti a gyűjtést végző kollégáink testi épségét (például: maró, fröccsenő hulladék) és nem rongálja az edény fizikai állapotát (például: műanyag kuka esetén forró hamu, esetleg beszoruló nagydarabos tárgy, fagyveszélyes időben nedves hulladék).

A kommunális kukában elhelyezhető hulladék mennyiségére két szabály vonatkozik. Az egyik az űrméret szerinti felső határ (ezt az év elején az első negyedéves számlával együtt kiküldött, a kukára kötelezően kiragasztandó edényazonosító matrica is jelöli), amelyet könnyedén betarthat: csupán arra kell odafigyelnie, hogy a kuka fedele mindig lehajtható legyen. A túlrakott edények esetében a perem feletti hulladékot a gyűjtést végző kollégáink leveszik, majd az ürítés után visszahelyezik a kukába.

A másik fontos előírás, amelyet szem előtt kell tartania, a hulladékgyűjtő edények gyártó által meghatározott teherbírása. Természetesen a kukák ürítését végző kollégáink nem mérleggel járnak házról házra, de a napi szinten megemelt 1200-1500 kuka azért ad annyi rutint, hogy azonnal észreveszik a komolyabb eltéréseket.

Néhány dekás eltérésre persze ők sem fognak szúrós szemmel nézni. Viszont, ha rendszeresen 5-10 kilogrammal túlrakja edényét, azt idővel még a legstrapabíróbb, szabványos kuka is megsínyli, hiszen hamarabb öregedik el, sérül meg, hiába készül jó minőségű, rugalmas műanyagból.

Ha nehezebb a kuka, vagy gyakran nem lehet lecsukni a fedelét, kollégáink matricát ragasztanak a kukára, ezzel hívják fel a figyelmét a szabályok betartására. A többlet kommunális hulladék elhelyezésére STKH emblémával ellátott zsákokat vásárolhat, amelynek ára a hulladékkezelés költségeit fedezi. A kukák mellé kihelyezett, jelölt zsákokat külön bejelentés nélkül, ürítési napokon az ingatlanok elől szállítjuk el. Más zsákban kihelyezett hulladékot viszont nem szállítunk el.


1. rész: Jól tettem, hogy ide tettem? – A kuka kihelyezésének 7 egyszerű szabálya

Kukát kihúzni a ház elé mindenki tud, fölösleges erről beszélni – legyinthetne. De ha már bosszantotta fel a szomszéd egy rossz helyen hagyott kukával vagy az ürítési nap végén hulladékkal teli kuka látványa lepte meg, akkor hamar egyértelművé válik, hogy azért akad itt néhány szabály, amelyre megéri odafigyelni. Merthogy a kuka kihelyezésének igenis vannak szabályai, amelyek a hulladék biztonságos, zavartalan elszállítását hivatottak biztosítani. Mutatjuk is a 7 legfontosabbat, amely után a „Drágám, ugye kihúztad a kukát?” helyett az „Ugye jó helyre húztad a kukát?” kérdés hangzik majd el esténként otthon.

  1. Bizony, az iménti kérdést célszerű még este feltenni, ugyanis a kukákat reggel 5 óráig kell kihelyezni az ingatlanok elé, méghozzá jól látható helyre, közterületre. 
  2. Mindezt úgy, hogy a kihelyezett edény semmiképpen sem veszélyeztetheti vagy akadályozhatja a gyalogos- és a gépjárműforgalmat.
  3. És persze olyan helyre kell kihúzni a kukát, hogy az hulladékgyűjtő gépjárművel könnyedén megközelíthető legyen.
  4. Hulladékgyűjtő célgéppel nem megközelíthető ingatlanok esetén hulladék csak a Közszolgáltató és az Önkormányzat által közösen kijelölt helyekre, módon és időpontig kerülhet kihelyezésre.
  5. A Közszolgáltatónak fel nem róható okból elmaradt ürítést (például.: szabálytalanul parkoló gépjárművek, útlezárások) az akadály elhárulása után, a következő járatrend szerinti gyűjtési napon pótoljuk.
  6. Téli időszakban a kihelyezett gyűjtőedény és az úttest között legalább 1m széles átjárót köteles létesíteni, hogy a gyűjtőedény kezelése a hó miatt akadályba ne ütközzék.
  7. Mindig számítson ránk! Az ürítési rend ugyanis egész évben változatlan, akkor is, ha az ürítési nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik. Ünnep- és munkaszüneti napokon, valamint nagy meleg esetén kollégáink a gyűjtést a megszokottnál korábban kezdhetik, ilyenkor az edényeket kérjük előző este kihelyezni a közterületre.