Kezdőlap » Tudástár » Műanyagmentes » Tévhitek a műanyag hulladékról

Tévhitek a műanyag hulladékról

A szelektív hulladékgyűjtéssel és az újrahasznosítással kapcsolatosan számos tévhit kering, amelyek hátterében többnyire a nem megfelelő forrásból való tájékozódás, régóta berögzült szokások vagy szimpla félreértések állnak. Ezek a tévhitek sokszor vagy megnehezítik a hatékony szelektív hulladékgyűjtést vagy akár el is veszik az ember kedvét tőle. Éppen ezért most megcáfoljuk a leggyakoribb tévedéseket a műanyag csomagolási hulladékkal kapcsolatban.

 „Úgysem rajtam múlik.”

Magyarországon egy fő átlagosan 30kg műanyag csomagolási hulladékot dob ki évente. Ha belegondolunk, hogy már egyetlen PET palack újrahasznosítása révén annyi energiát spórolhatunk meg, amivel 6 órán át világíthat egy 60W-os égő, akkor hamar egyértelművé válik, hogy már egyenként igen sokkal hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb jövőhöz. És akkor azt még nem is említettük, hogy az energia mellett hatalmas mennyiségű víz és kőolaj spórolható meg a műanyag újra felhasználásával, mindemellett pedig drasztikusan csökken a levegő szennyezése is.

„Engem úgysem érint a műanyag szennyezés.”

A mikroműanyagokat a világ legelhagyatottabb, ember által alig érintett pontjain is kimutatták már, vagyis nem kell ahhoz óceán parton élnünk és műanyag kartonnal harcoló teknősöket látnunk, hogy tudjuk, nagy a probléma. Hazánk csapvizeiben szintén kimutatták már a mikroműanyagokat, de szintén aggasztó az az adat is, mely szerint éves szinten csak PET palackból 1,5 milliárd darabot használunk el Magyarországon, a műanyag hulladék pedig csak gyűlik és gyűlik körülöttünk.

„Az új törvény úgyis betiltja a legkárosabb műanyagokat.”

Tény, hogy a rövid életciklusuk miatt az egyik legnagyobb problémát az egyszer használatos műanyagok jelentik, amelyek egy részétől a 2021. júliusában életbe lépett (301/2021. (VI. 1.)) Kormányrendelet alapján megszabadulhatunk. Ez jelentős előrelépés a műanyag szennyezés visszaszorítása érdekében, azonban közel sem szünteti meg azt. Rengeteg olyan műanyag termék, köztük a csomagolások maradnak forgalomban, amelyek, ha nem a szelektív hulladék közé kerülnek, akkor elesünk az újrahasznosításuk lehetőségétől, így értékes alapanyagot veszít a körforgásos gazdasági modell.

„Minek gyűjtsem szelektíven? Úgyis összeöntik!”

A szelektív hulladékot sosem gyűjtjük együtt a kommunális hulladékkal, a két folyamat teljesen külön járatrend szerint történik. A sárga és kék zsákok gyűjtése valóban nem történik minden esetben elkülönítve, ez azonban több szempontból sem jelent problémát. Egyfelől a sárga zsákok tartalma a hulladékszállító gépjárműben nem keveredik össze a kék zsákban gyűjtött papírral, másfelől a begyűjtött szelektív hulladék egy utólagos válogatáson még átesik telepünkön is, hiszen sokszor a zsákokba véletlenül olyan hulladékfajták is belekerülnek, amelyeknek nem ott lenne a helye.

„Minden műanyag újrahasznosítható.”

Sajnos ez nem így van, bizonyos műanyag hulladékfajták hatékony újrahasznosítására még nem létezik a megfelelő technika, így az újra feldolgozásuk a jelenlegi állapotok mellett nem segítené környezetünk védelmét. Éppen ezért különösen fontos, hogy az újrahasznosítható műanyag hulladékfajtákat szelektíven gyűjtsük, hogy a lehető legnagyobb arányban kerülhessenek vissza a gazdaság körforgásába értékes alapanyagként.

„Minden újrahasznosítható műanyag mehet a sárga zsákba (és a szelektív szigetek konténereibe).”

A családi házas övezetben használt sárga zsákokba és a társasházi övezetben használt szelektív szigetek konténereibe csak csomagolási hulladék kerülhet, így például PET palackok, műanyag kupakok, száraz mosószeres és tusfürdős flakonok, fóliák, nejlonszatyrok, tasakok, felvágottak és szeletelt kenyerek csomagolásai, joghurtos és margarinos dobozok. A nem csomagolási eredetű műanyag hulladéktól fenntartható és kulturált módon szabadulhat meg zöldudvarainkban.

„Mindegy, hogyan dobom ki a műanyagot.”

Fontos, hogy a szelektíven gyűjtött műanyag hulladékfajták ne legyenek zsíros-, olajos- vagy egyéb ételmaradékkal szennyezettek. Bár az újra feldolgozás során a műanyagok átesnek egy tisztítási folyamaton, a szennyeződések ennek jelentősen megnövelik a költségeit, egy bizonyos szint felett és bizonyos műanyag fajtáknál akár lehetetlenné is teszik az újrahasznosítást. A szelektív műanyag gyűjtőkbe csak száraz és lapított hulladék dobható.

„Tudatos fogyasztó leszek, újratöltöm a PET palackot.”

A szándék becsülendő, és remek megoldás lenne a termék életciklusának megnövelésére, ezáltal a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. A probléma csupán az, hogy hő és savas közeg hatására a műanyag italos palackokból káros vegyületek oldódhatnak ki, a felbontás után 24 órával pedig a mikrorepedések közt megjelennek a penészgombák és baktériumok is, így az utántöltés helyett a tudatosabb vásárlói szokások meghonosítása, az alternatív megoldások, helyettesítő termékek használata és a szelektív hulladékgyűjtés a legkörnyezetbarátabb megoldás.