Minden a műanyag csomagolási hulladék újrahasznosításáról Abban, hogy a műanyag hulladék a lehető legnagyobb arányban újrahasznosításra kerülhessen (és ezáltal jelentősen csökkenjen a természeti környezetet vagy éppen az emberi egészséget is károsító szennyezés) a visszagyűjtést végző közszolgáltatók és a újra feldolgozásra specializálódott vállalatok mellett a lakosságnak is kulcsfontosságú szerep jut. A szabályosan és nagy mennyiségben összegyűjtött szelektív hulladék ugyanis a sikeres újrahasznosítás előkapuja, nélkülözhetetlen eleme, amelyen nagyban múlik a folyamat sikere. Amennyiben újrahasznosított alapanyagból készül a műanyag, akkor a folyamat során 46%-kal kevesebb energia, 75%-kal kevesebb kőolaj és 54%-kal kevesebb víz kerül felhasználásra, és a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége is jelentősen, 64%-kal csökken. A műanyag szennyezés súlyosságáról szóló anyagunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy világszerte 6 milliárd tonna műanyag hulladék terhe nyomja bolygónk vállát. Ha ennek csak a töredékét, 1 millió tonnát újrahasznosítanánk, akkor a szén-dioxid kibocsájtás akkora mértékben csökkenne, mintha 1 millió autó eltűnne az utakról. A fenti adatoknál egy jóval hétköznapibb példával is jól szemléltethető, hogy mennyit nyerhetünk az újrahasznosítás révén. Már egyetlen műanyag flakon újra feldolgozásával annyi energiát spórolhatunk meg, amivel egy 60W-os égő 6 órán át képes világítani. Az Európai Uniós átlag szerint a műanyag hulladék közel 40%-a csomagolási hulladék, ami jól mutatja, hogy mennyire fontos a szerepe a háztartásoknak a szelektív hulladékgyűjtés és ezáltal az újrahasznosítás folyamatában. A legjobb példával e téren Litvánia jár az élen, ahol a műanyag csomagolási hulladék 69%-át újrahasznosítják, de kiemelkedő Szlovénia (60%), Bulgária (59%) és Csehország (57%) is. Magyarországon a műanyag csomagolási hulladék valamivel több, mint 30%-a kerül újra feldolgozásra, ez Európán belül nagyjából a középmezőny végét jelenti. Sok ország azonban éppen néhány százalékkal előz csak meg minket (pl. Franciaország, Portugália, Ausztria Dánia, stb.) és természetesen akadnak gyengébben teljesítő államok is. A fentiek alapján egyértelmű, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a háztartási csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésére. Az újrahasznosított műanyag olyan termékek értékes alapanyagaként szolgálhat, mint ruházati- és sport termékek, kerti eszközök és bútorok, a legkülönfélébb flakonok és palackok, de szemeteszsák és kuka is készül belőle. A teljes listát, valamint azt, hogy a műanyagon túli hulladékfajták milyen termékként születhetnek újjá az alábbi táblázatban megtekintheti. És hogy mi történik a szelektív szigetek konténereibe vagy sárga zsákokba dobott műanyagokkal mielőtt új termékként születnének újjá? A visszagyűjtés után egy alapos utóválogatáson esnek át, ahol anyagfajták szerint szortírozzuk őket. A folyamatot videón is megtekintheti honlapunkon, ahol szombathelyi válogatócsarnokunk működését mutatjuk be. A szelektálás után a megfelelő műanyag hulladékfajtákat továbbadjuk az újra feldolgozásukra specializálódott cégek számára, ahol az erre a célra kifejlesztett eljárás segítségével megtisztítják, majd apró darabokra darálják. Az így keletkező apró szemek még egy válogatáson átesnek, majd következik az olvasztás, ahol ún. granulátum készül belőlük, amelyből a termeléssel foglalkozó vállalatok már fel tudnak használni a gyártási folyamataik során.
