Mi a probléma a műanyaggal? Ha azt mondjuk, műanyag szennyezés, akkor elsőre valószínűleg mindenkinek a PET palackokkal szennyezett folyók és óceánok vagy a műanyag hulladék tengerében küzdő madarak, teknősök képe villan be. Pedig ennél sokkal összetettebb és súlyosabb kihívással nézünk szembe, az imént említett példák csupán a leglátványosabb kivetülései egy globális problémának, amelynek hatásai minket – ha kevésbé látványos módon, de – ugyanúgy érintenek, mint az óceánpartokon élőket, akik nap, mint nap szembesülnek a valósággal. A műanyagok káros hatásai kapcsán általánosságban elmondható, hogy a szakma, valamint a kutatócsoportok 3 fő terület mentén határozzák meg a legnagyobb problémákat, amelyek a következők: a termékek teljes életciklusa (gyártás, szállítás, elégetés) során keletkező üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségű kibocsájtása, az emberi egészséget veszélyeztető kockázatok, a természeti környezetet és az élővilágot károsító hatás. A műanyagok legjelentősebb része olyan fosszilis tüzelőnyagokból készül, mint a kőolaj és a földgáz. Vagyis nem csupán a műanyag termékek gyártásakor, hanem már a szükséges alapanyagok kinyerésekor is jelentős mennyiségű üvegházhatású és egyéb káros gáz szennyezi a levegőt. Az olajfúrások során többek közt benzol, szén-monoxid és hidrogén-szulfid kerül a levegőbe. Ezen felül a műanyagok bomlásakor és elégetésekor is üvegházhatású gázok szabadulnak fel. A Greenpeace tájékoztatása szerint a műanyagok globális előállítása és elégetése egyetlen év (2019) alatt 189 darab széntüzelésű erőmű légszennyezésének mértékével megegyező szinten terhelte környezetünket. A levegő mellett természetesen a talajt és a vizeket is szennyezik a lebomló műanyagból (hő és savasabb közeg hatására még gyorsabban) kioldódó részecskék. A legnagyobb probléma, hogy minél kisebb részecskékre bomlik szét, annál nagyobb az esély, hogy az úgynevezett mikroműanyag bekerül a táplálkozási láncba is, így a mi szervezetünkbe is. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy az ENSZ (Vegyi Anyagok Osztályozásának Globálisan Harmonizált Rendszerének) besorolása szerint a műanyagösszetevők nagyjából fele veszélyesnek minősül. Rengeteg műanyag tartalmaz olyan vegyi- és adalékanyagokat, amelyek veszélyeztethetik egészségünket, bár a műanyagok emberi szervezetre gyakorolt káros hatása egyelőre még nem ismert. Több kutatás eredményei kimutatták azonban, hogy a műanyagok egyes monomerei a véráramba jutva rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozhatók, de hatással lehetnek a szaporítóképességre és a hormonrendszerre is. És bár ahogyan a bevezetőben említettük, mi nem szembesülünk műanyag csomagolásba beleakadó egzotikus madarakkal, a probléma igenis érint minket is, a mikroműanyagok hazánk természetes- és ivóvizeiben is kimutatható mennyiségben jelen van, ahogyan a levegőben és az elfogyasztott ételekben is. A hosszú távú, közvetett következmények mellett muszáj megemlíteni bizonyos műanyag termékek közvetlen veszélyeit is. Bizony, a PET palackokról van szó, amelyből hatalmas mennyiséget használunk el napi szinten világszerte. Hogy ez brutális terhet jelent a környezetünkre nézve az egyértelmű, arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy magas hő és a savas közeg hatására hosszú távon olyan káros vegyületek oldódhatnak bele italainkba, amelyek a vesére, a májra és a tüdőre is veszélyesek lehetnek. Sokan – éppen környezettudatos szempontok miatt – nem dobják el az első használat után a PET palackokat, hanem több alkalommal is újratöltik őket. Ez egészségügyi szempontokból azonban nem a legjobb ötlet, hiszen a palackok belső mélyedésein és mikrorepedésein baktériumok telepedhetnek meg. A Tread Review kutatása során vizsgált palackokban például egyetlen hét alatt több mint 900 000 baktérium kolónia jelent meg átlagosan – négyzetcentiméterenként! A fentiekből jól látszik, hogy egy valóban összetett problémáról van szó, amely az egész ökoszisztémára hatással van. A műanyag szennyezés visszaszorításában komoly szerepet játszanak bizonyos szabályozások – mint például a 2021. júliusában életbe lépő törvény, amely számos egyszer használatos műanyag forgalomba hozatalát tiltotta be -, de fogyasztóként is felelősséget kell vállalnunk környezetünkért. Rengeteget tehetünk a fenntarthatóbb jövőért például: a tudatosabb vásárlói szokásokra való átállással (pl.: helyettesítő termékek használata), az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság támogatásával a szelektív hulladékgyűjtés révén, a túlfogyasztás visszafogásával. Jelenleg az ENSZ kimutatásai szerint ugyanis több mint 6 milliárd tonna műanyag hulladék terhe nyomja a vállunkat. Szintén beszédes adat, hogy amíg az 1950-es években nagyjából másfél millió tonnányi műanyagot állítottunk elő világszerte évente, addig 2015-ben már több mint 320 millió, 2018-ban pedig 359 millió tonnára rúgott ez a szám. És mivel sok műanyag lebomlási ideje akár több száz év is lehet, biztosak lehetünk benne, hogy jelenlegi fogyasztási szokásaink megtartása mellett még súlyosabb problémákkal nézhetünk szembe akár már az igen közeli jövőben.
