Mennyire súlyos az „e-hulladék probléma”? Mennyire súlyos az „e-hulladék probléma”? Az e-hulladékkal foglalkozó írásainkban többször is kiemeltük, hogy az elektronikai eszközökben és berendezésekben található alkatrészek és anyagok komoly károkat okozhatnak természeti környezetünkben. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy pontosan mennyire súlyos a helyzet, vagyis milyen tempóban termeljük az e-hulladékot és milyen komoly méreteket ölt a túlfogyasztás. A következő adatokból ez is kiderül. A 2021-es esztendőben (bár még nem ért véget az év, de a tendenciák és előrejelzések szerint) világszerte összesen 57 millió tonnányi elektromos hulladék keletkezik, amelynek tömege így meghaladja a Kínai Nagy Falét. Egy sokkal kézzelfoghatóbb megközelítés szerint, csak 2021-ben annyi e-hulladékot termeltünk világszerte, mintha 1100 laptop landolna a kukában minden egyes másodpercben. Azzal a gondolattal is eljátszottunk, hogy milyen hosszú autópályát tudnánk építeni az idei évben kidobott e-hulladékból. Az eredmény közel 150 kilométer, vagyis jóval több mint egy órán át autózhatnánk az elektronikai hulladékon. És csupán egyetlen esztendő „terméséről” beszélünk. Ha nem szabunk gátat a túlfogyasztásnak a végén még a fentebb említett Kínai Nagy Falig is eljuthatunk a hulladéksztrádán. A jelenlegi tendenciák alapján minden egyes évben legalább 2 millió tonnával több e-hulladékot termelünk, mint az azt megelőző esztendőben. Az előrejelzések alapján ez a szám a jövőben még tovább emelkedhet. Egy híres építmény után egy híres épületet hozva példaként: csak az előző évekhez képest számolt növekedés mértéke, vagyis az imént említett 2 millió tonna plusz hulladékból 200 darab Eiffel-torony épülhetne meg. Hogy pontosan mennyivel ugorhat meg az elektronikus hulladéktermelésünk? 2030-ra a kutatók 74 millió tonnás éves mennyiséggel számolnak. A fenti adat különösen rémisztő, ha megnézzük, hogy 2011-ben 35,8 millió tonna e-hulladékkal terheltük bolygónkat. Vagyis, ha így folytatjuk, akkor kevesebb, mint két évtized megduplázzuk az elektronikai hulladék mennyiségét, miközben a 2011-es adatok sem voltak éppen kedvezőek. Hazánk egyetlen év alatt valamivel több mint 138 ezer tonnás mennyiséggel járult hozzá 2020-ban a világ elektromos hulladék termeléséhez. Az idei mérések szerint ez a szám 2021 végére már 240 ezer tonnára emelkedik, vagyis egy év alatt majdnem a duplájára növekedett a magyarok által kidobott e-hulladék mennyisége. A világ összes elektromos hulladékának összértéke 62,5 milliárd dollár, amely több mint számos ország GDP-je. Ha ennek csak a töredékét sikerülne megspórolni és visszaforgatni a gazdaságba a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás révén, természeti környezetünk és a fogyasztók is rengeteget nyernének. Hogy az e-hulladék mekkora értéket képvisel, azt jól mutatja, hogy egy tonna leselejtezett telefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben. És akkor a további értékes, másod alapanyagként felhasználható elemekről és anyagokról még nem is beszéltünk. Hogy pontos számokban is kifejezzük a fenti arányokat: egymillió tonnányi mobiltelefon újrahasznosítása során 15.873 kg réz, 374 kg ezüst és 34 kg arany nyerhető ki. És akkor még csak a mobiltelefonokat említettük a számtalan eszköz közül. Az újrahasznosítás előnyei mellett azt sem árt tisztán látni, hogy kedvenc kényelmi termékeink előállítása mennyire súlyos terhelést jelent természeti környezetünkre nézve. Egyetlen számítógép és monitor előállítása során átlagosan 240 kg fosszilis tüzelőanyag kerül elégetésre. Ha figyelembe vesszük, hogy világszerte több száz millió képernyő és számítógép üzemel, akkor könnyedén belátható, hogy már ezeknek a töredékének az újrahasznosításával komoly mennyiségű szén-dioxid kibocsátásától kímélhetnénk meg bolygónkat. A levegő tisztasága mellett nem árt spórolni a vízzel sem: a fenti példában említett két eszköz egy-egy darabjának előállítása során átlagosan 1,5 tonna vizet használnak fel. Miközben a világ népessége 7,84 milliárd főre tehető, addig az aktív mobiltelefon előfizetések száma 10,36 milliárd. Ez az egyetlen adat (és a lentebb található szintén mobiltelefonokkal kapcsolatos táblázat) is jól mutatja, hogy milyen brutális tempóban fogyasztjuk az elektronikai eszközöket, pedig itt pusztán egyetlen készüléktípusról beszélünk. Ezeken az adatokon persze nincs mit csodálkozni annak fényében, hogy kimutatások szerint világszerte átlagosan 18 hónap után cserélik le a régi telefonokat a felhasználók és váltanak új készülékre. A fenti számok fényében egyértelmű, hogy az e-hulladék már napjainkban igen súlyos problémát jelent. A fenntartható jövő érdekében ezért különösen fontos az elektronikai termékek és az e-hulladék tudatos kezelése, valamint a túlfogyasztás és pazarlás visszaszorítása
