Minden ruhának adjunk egy második esélyt!

Interjú Süle Katival, az érett korosztály stílusikonjával, fenntarthatóbb divatról, kortalan értékekről és stílusról.

 

A divatipart a szakemberek egyértelműen a három legszennyezőbb ágazat közé sorolják. Természetesen vitathatatlan a gyártók és a kereskedők, különösen a fast fashion vonal szerepe, de azért mi, fogyasztók is alaposan kivesszük a részünket a környezetszennyezésből. Kétszer annyi ruhát vásárlunk, mint a kétezres évek elején, miközben sokkal rövidebb (közel fele annyi) ideig hordjuk a megvásárolt darabokat és az értékek körforgásban tartására, vagyis az újrahasznosításra sem fordítunk elegendő figyelmet. Villámgyorsan lassítanunk kellene, mert az olcsó ruhaneműk és a pazarlás árát természeti környezetünk fizeti meg. A téma legfontosabb, a hétköznapjainkat érintő aspektusairól, a fenntarthatóbb ruhatárról és a környezettudatos szemléletmódról Süle Katival, az országszerte ismert személyi stylisttal beszélgettünk. A divat világához ezer szállal kötődő szakértőnél aligha találtunk volna jobb interjúalanyt a témában, a méltán az érett korosztály stílusikonjaként is emlegetett Süle Katit ugyanis személyi stílustanácsadása mellett, a KREA Design Iskola és Budapesti Divatiskola oktatójaként és influencerként is ismerhetjük.

 

Süle Kati                 A fotó forrása: www.sulekati.com

 

Egyszerűen úgy tűnik, hogy napjainkban sokkal kevésbé becsüljük meg a ruháinkat, mint például két évtizeddel ezelőtt. Sokszor mintha már nem is tekintenénk rájuk értékként, hibátlan, kiváló állapotú darabokról is hamar lemondunk, lecseréljük őket. Mi lehet ennek az oka?

Elsősorban a divatipar felgyorsulása, a nagy kínálat az, ami arra ösztönzi a vásárlókat, hogy a legtrendibb darabokat vásárolják. Amióta a plázák üzleteiben egy szendvicsnél is olcsóbb egy ruha, akkor a vásárlási kedv nő. Amíg régen körülbelül 4 évszaknak megfelelően voltak kollekciók, most kéthetente új árukészlet van a globális fast fashion márkák üzleteiben.

 

Pedig a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy ruháink élettartamát minél hosszabbra nyújtsuk. Mit tehetünk azért a hétköznapokon, hogy a textíliák a lehető legtovább megőrizzék minőségüket, hosszú távon is jól bírják a strapát?

A gyenge anyagok sajnos nem bírják a gépi mosást, főleg a napi mosást. Régebben is úgy kímélték a ruhákat, hogy aláöltöztek, egy pulóvert nemcsak egyszer viseltek, hanem többször, és soha nem mosták gépben, mert a gyapjút nem is lehet. Érdemes lenne az egyszer viselt ruhákat kézzel átöblögetni, mert ezek csak frissítést igényelnek, nem órákon át való öblögetést. A vízzel is érdemes lenne spórolni.

 

Mit javasolna azoknak, akik szeretnek mindig a legújabb divat szerint öltözködni, de nem akarják havonta új ruhák vásárlásával terhelni természeti környezetünket és saját pénztárcájukat? Hogyan frissíthető fel a ruhatárunk és hogyan dobhatjuk fel ruháinkat okosan, fenntarthatóan?

Számomra fontos az értékek megőrzése. A stílusos öltözet egyik fontos eleme az egyediség, amit egyrészt régi darabjaink beforgatásával vagy akár családi örökségekkel is megtehetünk. Nagymamám egykori – nálam még apukám darabjai is szerepelnek ruhatáramban – táskája, szép ékszere másnak is szemet szúr, és ettől leszek igazán érdekesek viseletemet illetően. Mindig válogassuk át a hagyatékainkat, vásárolhatunk régiség piacokon-, üzletekben, ahol igazi kincsekre lelhetünk. Sokan a turkálók világában találnak igazi értékekre. A legfontosabb tanácsom, hogy mindig minőséget keressünk, mert az fenntartható hosszú távon.

 

Egy alaposan átgondolt alapruhatár összeállítása után sokkal tudatosabban és fenntarthatóbban bővíthetjük egy-egy új elemmel gardróbunk tartalmát. Így biztosak lehetünk benne, hogy minden alkalomra változatos viseleteket állíthatunk össze és a felesleges vásárlásoktól is megkímélhetjük magunkat és bolygónkat. De mit is jelent pontosan az alapruhatár és mire érdemes odafigyelni a kialakításakor?

Az alapruhatár egy limitált darabokból álló válogatás, ahol a natúr színek mellett olyan más színekkel építkezünk, amik kombinálhatóak egymással. Ezek a klasszikus darabok, amik nem mennek ki a divatból és jó minőségűek. Képzeljünk el egy piramist, aminek az alján van 8 db póló/ruha, felette 6 db nadrág/szoknya, majd 4 db blézer/kardigán, rajta a 2db kabát, majd a csúcson egy kis fekete ruha. A kiegészítőkkel tesszük érdekessé megjelenésünket, amik természetesen maximálisan harmonizálnak személyiségünkkel. Fontos, hogy a ruhát ne hagyjuk ki, mert azzal a kombinációk száma növelhető.

 

A kimutatások szerint mára a ruhaiparban használt textíliák 60%-a szintetikus szálakból, lényegében műanyagból készült. Ez a környezetre és a ruhák minőségére nézve is kifejezetten káros. Szerencsére ma már számos környezetbarát, fenntartható textília közül is válogathatunk. Mely anyagfajtákat érdemes keresni, ha valaki fenntarthatóbb, kényelmes és jó minőségű, tartós darabokra vágyik?

Az újrahasznosított anyagokon van most a világ szeme. Egyre több brand külön kiemeli, hogy melyik kollekciója az, ami környezetbarát anyagból van. Biopamut, újrahasznosított polieszter (rPet), a ramie, a tencel, a cupró-vegan selyem a fast fashion márkáknál egyre gyakoribb.  A fenntartható anyagok közül a modál, a lenvászon, a pamut, a bambusz, a gyapjú, a selyem, a bőr, annak a vegán bőr variációja, a tencel – a nyers faanyag újrahasznosítás – anyagokat említeném. A leggyakoribbak viszont a poliamid és akril – műgyapjúként is ismert -, sajnos ezek mosáskor sok mikróműanyagot bocsátanak ki, ami nem lebomló anyag. Mindig nézzük meg, miből készül egy ruha, és tudjuk, hol is készül az ökológiai lábnyoma miatt.

 

A mértéktelen túlfogyasztás és pazarlás következtében elképesztő mennyiségű hulladékkal terheljük meg bolygónkat. A hulladék keletkezésének megelőzése egyértelműen az egyik legfontosabb lépés a fenntarthatóság irányába vezető úton. Mit tehetünk a hétköznapokon, ha jelentősen csökkenteni akarjuk az általunk termelt textilhulladék mennyiségét? Mihez kezdhetünk a feleslegesnek gondolt ruhákkal?

Jó, ha minimalizáljuk gardróbunkat, és csakis olyan darabokat tárolunk benne, amit hordunk is, így nincs felesleges halmozás. A rendszeres gardrób szelektálás erre megoldás. Egy jó ruhadarab az, amit legalább 30-szor viselünk, mert ezzel dolgozzuk le az ökológiai lábnyomát az adott darabnak. Ha mégis megválunk tőle, akkor ajándékozzuk el, vigyük el adományboltba, vagy akár a neten értékesítsük. Sok cég foglalkozik bizományosi átvétellel, érdemes őket is felkeresni. Minden ruhának adjunk egy második esélyt.

 

A használt darabok eladása és vásárlása az egyik legjobb és legtakarékosabb megoldás a ruhák élettartamának meghosszabbításra és az értékek körforgásban tartására. Kutatási adatok is bizonyítják, de elég csak ránézni a közösségi médiafelületekre, hogy lássuk, a 30 alatti fiatalok körében egyáltalán nem ciki használt ruhákat hordani. Sőt, egyenesen menő turkálóban vásárolni és környezettudatosan gondolkodni. Ha jól tudjuk, munkája során, akár mint oktató, rengeteg fiatallal beszélget a divatról. Mit gondol, mi lehet a fenti jelenség oka és mit tanulhatunk a „mai fiataloktól”?

Az új generáció sokkal környezettudatosabb, mint amilyen az én korosztályom. Náluk a jövő a tét, az, hogy milyen világban fogják gyerekeiket felnevelni. Sokkal inkább nézik, hogy milyen anyagból készül a termék és a minőség is fontos nekik. A turkáló is a környezettudatosság egy fontos része, de ott is válogatni kell. Sokszor látszatra megyünk, és nem funkcióra. Bármit veszünk, arra gondoljunk, hogy mivel tudjuk az otthoni dolgaink közül párosítani, és minimum 10-szer viseljük, mielőtt megválnánk tőle.

 

 

Nem túlzás azt állítani, hogy Ön az érett korosztály stílusikonja, talán velük dolgozik együtt a legtöbbet. Az ő esetükben is tapasztalható hasonló nyitottság a second hand darabok iránt? Mivel bátorítaná a turkálók, használt ruházati áruházak kipróbálására azokat, akik soha nem vásároltak még hasonló üzletben?

A használt ruha az én korosztályomnál nem annyira menő, sokan nem érzik komfortosnak magukat mások levetett holmijában, annak energiája miatt. Sokan az üzletek szagára is érzékenyen reagálnak.  Ezzel nem tudok mit kezdeni, el kell fogadnom. Azok, akik még nem vásároltak, azoknak azt javaslom, hogy bátran menjenek el turkálókba. Fontos, hogy próbáljanak fel fazonokat, amikhez soha nem nyúlnának, és színeket, amiket eddig nem viseltek. Az aha-élményt csak akkor érjük el, ha kíváncsiak, bátrak vagyunk, és nem ragadunk le a megszokott viseleteknél.

 

 

Tegyük fel, hogy kap három kívánságot, amelyekkel azonnal megváltoztathatja az emberek öltözködésről, divatról alkotott szemléletmódját és a ruhákhoz való hozzáállását. Min változtatna?

Az emberekbe jó lenne, ha egy tölcséren keresztül tudnék bátorságot, kreativitást és önelfogadást tölteni, mert ezzel sokkal színesebbek, izgalmasabbak és önazonosabb lennének, nemcsak viseletükben, hanem szemléletmódjukban is.