Mennyire súlyos a műanyag szennyezés? Himalája, Mariana-árok, a Jeges-tenger jégtáblái és az aprócska, lakatlan Henderson-sziget a Csendes-óceán magányában. Bolygónk olyan emberiség elől elzárt színterei ezek, ahol annak ellenére is megtalálható a kéznyomunk, hogy egyetlen perc alatt össze tudnánk számolni, összesen hány ember jutott el odáig, hogy testközelből csodálhassa meg a példaként említett természeti kincseinket. Mind a négy helyszínen kimutatták ugyanis a mikroműanyagok jelenlétét, ami jól mutatja, hogy a műanyag szennyezés mára valóban globális problémává nőtte ki magát. Hogy pontosan mennyire súlyos veszélyekkel nézünk szembe, azt talán a következő adatok szemléltetik a legjobban. Túlfogyasztás Amíg az 1950-es években nagyjából 1,5 millió tonna műanyagot állítottunk elő globálisan évente, addig 2018-ban már 359 millióra rúgott ez a szám. Csak a 21. század első évtizedében annyi műanyagot termeltünk világszerte, amennyit az elmúlt évszázadban összesen. A legújabb becslések szerint napjainkban nagyjából 10 tonnányi műanyag kerül legyártásra másodpercenként. A termelés (és fogyasztás) rohamos növekedésének következményeként a fentebb is hivatkozott ’50-es évek óta már 8,3 milliárd tonna műanyaggal terheltük meg bolygónkat. Újra az ’50-es évek, ezúttal azonban a jövőbe tekintünk. Ha nem változtatunk a jelenlegi gyártási és fogyasztási volumenen, akkor 2050-re a műanyag termelés a világ teljes kőolajfogyasztásának 20%-át teszi majd ki a jelenlegi 4-6% helyett. PET palackok A műanyagok témakörében muszáj külön fejezetet szentelni a gyártók által alapvetően egyszeri használatra tervezett vizes- és üdítős PET palackoknak. Annak ellenére ugyanis, hogy milyen rövid ideig látják el funkciójukat, elképesztő mennyiséget állítunk elő és használunk el belőlük. Csak Magyarországon évente több mint 1,5 milliárd PET palackot használunk el, talán még szemléletesebb, ha azt mondjuk percenként 180.000 darab fogy belőlük. Még aggasztóbb, ha belegondolunk, hogy egyes világcégek könnyedén leköröznek egy teljes országot a műanyag tekintetében. Akad ugyanis olyan nagyvállalat, amely globális szinten 120 milliárd PET palackot gyárt le egyetlen esztendő alatt, vagyis másodpercenként 3.800 darab kerül ki a futószalagról. Sokan előszeretettel újratöltik a PET palackokat, ezzel is meghosszabbítva a termék életciklusának hasznos szakaszát. Mára azonban tudjuk, hogy ez nagyon nem jó ötlet, ugyanis már 24 órával a felbontás után baktériumok és penészgombák jelennek meg a palackokban. Egyetlen hét alatt akár 900 000 baktérium kolónia is megtelepedhet a felbontott PET palackokban, méghozzá négyzetcentiméterenként. Hulladék Sok műanyag termék rövid életciklusa és rendkívül hosszú lebomlási ideje mellett szintén súlyos probléma, hogy használat után a kommunális hulladék közé (vagy még rosszabb helyekre) kerül a legnagyobb részük, nem pedig a szelektív gyűjtőkbe, így hatalmas mennyiségű értékes nyersanyagot veszít el a körforgásos gazdaság miközben rengeteg plusz hulladék termelődik. Az valaha összesen legyártott 8,3 milliárd tonna műanyagból 6 tonnányi a mai napig velünk van hulladék formájában. Hogy ez miért annyira aggasztó adat, azt a következő, az egyes műanyag termékek lebomlási idejét összefoglaló ábrára pillantva azonnal átláthatjuk. Tudástár menüpontunk „Mi a probléma a műanyaggal?” blokkjában pedig bővebben írtunk arról, hogy milyen káros következményei lehetnek, ha a műanyagot túl sokáig tároljuk hulladékként vagy attól elégetés útján szabadulunk meg. A műanyag szennyezésnek súlyos gazdasági következményei is vannak. Annak ellenére ugyanis, hogy az újrahasznosítható műanyag csomagolási hulladék igen értékes alapanyag lenne a műanyag gyártás során, a csomagolások 95%-a mindössze egyetlen használat után kiesik a gazdasági körforgásból (vagyis nem kerül újra feldolgozásra). Magyarországon fejenként átlagosan 30 kg műanyag csomagolási hulladékot dobunk ki évente, ami nem is olyan kevés, ha belegondolunk, hogy az élelmiszer csomagolásainak a súlya szinte elenyésző. Környezetszennyezés Ha az össztömeget vesszük viszonyítási alapul, akkor elmondható, hogy a világ tengereiben és óceánjaiban a halak és a műanyag hulladék aránya jelenleg 5:1. Ez az arány 2050-re 1:1-re módosulhat, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a műanyagok termelése, vagy pár évtized múlva már ugyanannyi hal úszkál majd a természetes vizeinkben, mint műanyag hulladék. A tengereket és óceánokat nagyjából 150 millió tonnányi műanyag hulladék szennyezi, amely 700 vízi állatfajt fenyeget. A tengeri madarak 90%-ának, míg a vízpart mellett élő teknősök 50%-ának a szervezetében találtak műanyag hulladékot kutatók. Hazai adatunk is van: a Greenpeace néhány évvel ezelőtt a Duna 500 méteres szakaszát tisztította meg a műanyag szennyezéstől. Ezen a rövid vonalon is több mint 80 zsákot töltöttek meg, a kigyűjtött 2.000 darab különféle hulladék túlnyomó többségét PET palackok adták ki. Légszennyezés terén sem állunk jól, az elmúlt években mért adatok alapján éves szinten nagyjából 850 millió tonnányi üvegházhatású gáz jutott a légkörbe globálisan a műanyag termékek előállításának és a belőlük keletkező hulladékok elégetésének köszönhetően. Ha nem csökkentünk a műanyag termelésen, akkor 2050-re 2,8 milliárd tonnányi káros gázt juttatunk majd a levegőbe évente. A túlfogyasztás visszaszorítása és a tudatosabb vásárlói szokásokra átállás mellett a szelektív hulladékgyűjtés jelenti a legjobb megoldást egy fenntarthatóbb, műanyag szennyezéstől mentesebb jövő felé.