Kezdőlap » Tudástár » Műanyagmentes » Mennyire súlyos a műanyag szennyezés?

Mennyire súlyos a műanyag szennyezés?

Himalája, Mariana-árok, a Jeges-tenger jégtáblái és az aprócska, lakatlan Henderson-sziget a Csendes-óceán magányában. Bolygónk olyan emberiség elől elzárt színterei ezek, ahol annak ellenére is megtalálható a kéznyomunk, hogy egyetlen perc alatt össze tudnánk számolni, összesen hány ember jutott el odáig, hogy testközelből csodálhassa meg a példaként említett természeti kincseinket. Mind a négy helyszínen kimutatták ugyanis a mikroműanyagok jelenlétét, ami jól mutatja, hogy a műanyag szennyezés mára valóban globális problémává nőtte ki magát. Hogy pontosan mennyire súlyos veszélyekkel nézünk szembe, azt talán a következő adatok szemléltetik a legjobban.

Túlfogyasztás

  • Amíg az 1950-es években nagyjából 1,5 millió tonna műanyagot állítottunk elő globálisan évente, addig 2018-ban már 359 millióra rúgott ez a szám.
  • Csak a 21. század első évtizedében annyi műanyagot termeltünk világszerte, amennyit az elmúlt évszázadban összesen.
  • A legújabb becslések szerint napjainkban nagyjából 10 tonnányi műanyag kerül legyártásra másodpercenként.
  • A termelés (és fogyasztás) rohamos növekedésének következményeként a fentebb is hivatkozott ’50-es évek óta már 8,3 milliárd tonna műanyaggal terheltük meg bolygónkat.
  • Újra az ’50-es évek, ezúttal azonban a jövőbe tekintünk. Ha nem változtatunk a jelenlegi gyártási és fogyasztási volumenen, akkor 2050-re a műanyag termelés a világ teljes kőolajfogyasztásának 20%-át teszi majd ki a jelenlegi 4-6% helyett.

PET palackok

A műanyagok témakörében muszáj külön fejezetet szentelni a gyártók által alapvetően egyszeri használatra tervezett vizes- és üdítős PET palackoknak. Annak ellenére ugyanis, hogy milyen rövid ideig látják el funkciójukat, elképesztő mennyiséget állítunk elő és használunk el belőlük.

  • Csak Magyarországon évente több mint 1,5 milliárd PET palackot használunk el, talán még szemléletesebb, ha azt mondjuk percenként 180.000 darab fogy belőlük.
  • Még aggasztóbb, ha belegondolunk, hogy egyes világcégek könnyedén leköröznek egy teljes országot a műanyag tekintetében. Akad ugyanis olyan nagyvállalat, amely globális szinten 120 milliárd PET palackot gyárt le egyetlen esztendő alatt, vagyis másodpercenként 3.800 darab kerül ki a futószalagról.
  • Sokan előszeretettel újratöltik a PET palackokat, ezzel is meghosszabbítva a termék életciklusának hasznos szakaszát. Mára azonban tudjuk, hogy ez nagyon nem jó ötlet, ugyanis már 24 órával a felbontás után baktériumok és penészgombák jelennek meg a palackokban.
  • Egyetlen hét alatt akár 900 000 baktérium kolónia is megtelepedhet a felbontott PET palackokban, méghozzá négyzetcentiméterenként.

Hulladék

Sok műanyag termék rövid életciklusa és rendkívül hosszú lebomlási ideje mellett szintén súlyos probléma, hogy használat után a kommunális hulladék közé (vagy még rosszabb helyekre) kerül a legnagyobb részük, nem pedig a szelektív gyűjtőkbe, így hatalmas mennyiségű értékes nyersanyagot veszít el a körforgásos gazdaság miközben rengeteg plusz hulladék termelődik.

  • Az valaha összesen legyártott 8,3 milliárd tonna műanyagból 6 tonnányi a mai napig velünk van hulladék formájában.
  • Hogy ez miért annyira aggasztó adat, azt a következő, az egyes műanyag termékek lebomlási idejét összefoglaló ábrára pillantva azonnal átláthatjuk. Tudástár menüpontunk „Mi a probléma a műanyaggal?” blokkjában pedig bővebben írtunk arról, hogy milyen káros következményei lehetnek, ha a műanyagot túl sokáig tároljuk hulladékként vagy attól elégetés útján szabadulunk meg.

  • A műanyag szennyezésnek súlyos gazdasági következményei is vannak. Annak ellenére ugyanis, hogy az újrahasznosítható műanyag csomagolási hulladék igen értékes alapanyag lenne a műanyag gyártás során, a csomagolások 95%-a mindössze egyetlen használat után kiesik a gazdasági körforgásból (vagyis nem kerül újra feldolgozásra).
  • Magyarországon fejenként átlagosan 30 kg műanyag csomagolási hulladékot dobunk ki évente, ami nem is olyan kevés, ha belegondolunk, hogy az élelmiszer csomagolásainak a súlya szinte elenyésző.

Környezetszennyezés

  • Ha az össztömeget vesszük viszonyítási alapul, akkor elmondható, hogy a világ tengereiben és óceánjaiban a halak és a műanyag hulladék aránya jelenleg 5:1.
  • Ez az arány 2050-re 1:1-re módosulhat, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a műanyagok termelése, vagy pár évtized múlva már ugyanannyi hal úszkál majd a természetes vizeinkben, mint műanyag hulladék.
  • A tengereket és óceánokat nagyjából 150 millió tonnányi műanyag hulladék szennyezi, amely 700 vízi állatfajt fenyeget.
  • A tengeri madarak 90%-ának, míg a vízpart mellett élő teknősök 50%-ának a szervezetében találtak műanyag hulladékot kutatók.
  • Hazai adatunk is van: a Greenpeace néhány évvel ezelőtt a Duna 500 méteres szakaszát tisztította meg a műanyag szennyezéstől. Ezen a rövid vonalon is több mint 80 zsákot töltöttek meg, a kigyűjtött 2.000 darab különféle hulladék túlnyomó többségét PET palackok adták ki.
  • Légszennyezés terén sem állunk jól, az elmúlt években mért adatok alapján éves szinten nagyjából 850 millió tonnányi üvegházhatású gáz jutott a légkörbe globálisan a műanyag termékek előállításának és a belőlük keletkező hulladékok elégetésének köszönhetően. Ha nem csökkentünk a műanyag termelésen, akkor 2050-re 2,8 milliárd tonnányi káros gázt juttatunk majd a levegőbe évente.

A túlfogyasztás visszaszorítása és a tudatosabb vásárlói szokásokra átállás mellett a szelektív hulladékgyűjtés jelenti a legjobb megoldást egy fenntarthatóbb, műanyag szennyezéstől mentesebb jövő felé.