Kezdőlap » Nincs kategorizálva » Ma van a Környezetvédelmi világnap

Ma van a Környezetvédelmi világnap – Újragondolni, újra felhasználni, helyreállítani: avagy nem minden szemét, ami annak tűnik?
Hogy a közlekedés és a gyárak károsanyag kibocsátása, a lakossági oldalon is megjelenő hatalmas volumenben termelődő hulladék, az óriási mennyiségben elpazarolt étel és úgy összességében a fogyasztási szokásaink milyen súlyos károkat okoznak a természeti környezetünkben, arról szinte hetente hallunk valamilyen elrettentő statisztikát. Akadnak azonban olyan területei is a bolygónk fenntartható jövőjének szempontjából kulcsfontosságú körforgásos gazdaságnak, amelyekről kevesebb szó esett eddig. A Környezetvédelmi világnap azonban remek alkalmat kínál arra, hogy egy kicsit elgondolkodjunk azokon a hulladékfajtákon is, amelyeket nem minden nap dobunk a szemetesbe. És amelyeket lehet, hogy egyáltalán nem is kéne.

A Környezetvédelmi világnapról röviden
A Környezetvédelmi világnap gondolata az ENSZ 1972. június 5-én kezdődő környezetvédelmi világkonferenciáján született meg, amely után még abban az évben megjelent a határozat, amely rögzítette: a következő évtől június 5-én tartják meg világszerte a környezetvédelem napját.

A nemzetközi kezdeményezésnek minden esztendőben más és más ország ad otthont és minden alkalommal egy kijelölt tematikára koncentrálnak. Idén Pakisztán tölti be a házigazda szerepét és az „újragondolás, újra felhasználás, helyreállítás” fontosságát helyezi középpontba.

A Környezetvédelmi világnap célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire és szorgalmazza a fenntartható fejlődést elősegítő cselekvéseket. Az energiatakarékosság, a megújuló erőforrások használata, a környezetszennyezés megelőzése mellett kiemelt figyelmet fordít a hulladékképződés csökkentésére is.

Mi is az a körforgásos gazdaság?
Az idei év tematikája, vagyis az „újragondolás, újra felhasználás, helyreállítás” a mostanában a hétköznapokon is egyre többször hallott körforgásos gazdaság fontosságát hangsúlyozza. De mit is takar pontosan a fogalom és miért hangoztatják egyre többször?

A lineáris gazdasági modellben (ma még ebben a formában működik a gazdasági folyamatok túlnyomó többsége) elsődleges nyersanyagokat (pl. természeti erőforrásokat) használnak a termékek gyártása során, amelyek fogyasztás, felhasználás után hulladékká válnak. Így a bennük található anyagok elvesznek, kikerülnek a körforgásból, a nem megújuló természeti erőforrások mennyisége pedig csökken.

A körforgásos gazdasági modell éppen ezt a veszteséget hivatott megszüntetni azáltal, hogy a terméket nem hagyja elveszni, hulladékká válni az életciklusa végén, hanem részben vagy teljes egészében újrahasznosítja azt. Ehhez persze szükség van arra, hogy már a termékek tervezése során gondoljanak az újrahasznosíthatóságra (valamint arra, hogy az adott termék könnyedén javítható legyen, ezzel is növelve a felhasználási idejét) és arra, hogy a lakosság is aktívan segítse a folyamatot a szelektív hulladékgyűjtés által. A körforgásos gazdaság nemcsak a természeti erőforrásokkal való takarékosság révén járul hozzá bolygónk fenntartható jövőjéhez, hiszen az újrahasznosítás során többnyire jóval kevesebb energia kerül felhasználásra, valamint a környezetünkbe kerülő káros anyagok mennyisége is hatalmas mértékben csökken, mint a teljesen új termékek gyártása közben. A műanyag csomagolási hulladék újrahasznosítása révén például 46%-kal kevesebb energia, 75%-kal kevesebb kőolaj és 54%-kal kevesebb víz kerül felhasználásra, de a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége is csökken 64%-kal.

Ami túl korán kerül a kukákba, hulladéklerakókra
A fentiekből jól látszik és mára viszonylag közismert tény, hogy már a műanyag-, az üveg és a papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtésével is rengeteg tehetünk a környezetünkért. A mindennapi hulladékunk mellett azonban szinte soha nem esik szó az olyan termékekről, amelyek ritkábban kerülnek kidobásra. És amelyek sokszor nem is feltétlenül érdemlik meg, hogy a hulladéklerakók konténereiben kössenek ki, hiszen még vagy hibátlanul működnek vagy könnyedén megjavíthatóak lennének, pusztán azért szabadulunk meg tőlük, mert újabbat, divatosabbat, nagyobbat, gyorsabbat vásárolunk.

Az STKH soproni zöldudvarainak művezetőjét meg is kérdeztük, hogy mit tapasztalnak telephelyeinken a gyakorlatban. Kollégánk elmondása alapján például rengeteg olyan háztartási gép és elektronikai eszköz (televíziók, kenyérpirítók, porszívók, stb.) és beltéri, illetve kültéri bútor (szekrények, polcok, asztalok, napágyak) bútor landol a konténereinkben, amelyek még hosszú évekig szolgálhatnák (új) tulajdonosaikat, de hibátlan állapotú, egyszer elolvasott, új könyvekből is hatalmas mennyiség végzi a kukákban, lerakókban. Ennek hátterében igen gyakran az áll, hogy sokan kényelmesebb megoldásnak tartják leadni hulladékként az egyes tárgyakat, mint a hirdetéssel, eladással vesződni.

Újragondolni, újra felhasználni, helyreállítani
Az imént említett példák csupán egy részét képezik azoknak a termékeknek, amelyek élettartama jelentősen meghosszabbítható lenne egy kis odafigyeléssel, amelynek köszönhetően a környezetre nehezedő terhelés is nagyban csökkenne. A Környezetvédelmi világnap szervezői éppen ezért szólítják fel az embereket arra, hogy gondolják és hasznosítsák újra vagy állítsák helyre azon tárgyak jövőjét, amelyekre már nincs szükségük. A megunt, lecserélésre ítélt tárgyaink lehet mások számára még értéket jelentenek, így mielőtt kidobnánk őket, érdemes meghirdetni vagy akár ingyen felajánlani őket. Egy kis kreativitással pedig akár teljes új funkciót adhatunk a tárgyaknak, amelyekre elsőre hulladékként gondoltunk. Nézzük csak meg, hogy manapság milyen divatosak lettek a raklapból készült kerti bútorok, de az interneten böngészve számtalan további jó ötletet találhatunk.

Mi legyen azzal, amit már tényleg muszáj kidobni?
Előbb-utóbb persze minden termék elhasználódik, eléri életciklusa végét, amikor már nem lehet megjavítani. Ezektől a hulladékfajtáktól is megszabadulhat azonban kulturált, fenntartható módon, ha az STKH zöldudvaraiban rakja le őket. Itt a hulladék további válogatásra kerül, hiszen sok esetben a termékek alkatrészei még újrahasznosíthatók, így ezzel is elősegítheti környezetünk védelmét. Az elektronikai hulladék bizonyos elemeit például az autó- és az építőipar is tudja hasznosítani, de energiatakarékos izzók és fénycsövek gyártásához is felhasználhatók. A zöldudvarokban lerakható hulladékok részletes listáját pedig ide kattintva tudja megtekinteni.

Nemrégiben meglátogattuk egyik zöldudvarunkat, ahol körbenéztünk, hogy valóban nagy mennyiségben találunk-e olyan tárgyakat a kukákban, konténerekben, amelyek még menthetők lettek volna. A lenti galériában látható képekből jól látszik, hogy a probléma igenis valós, szóval érdemes megfogadni a Környezetvédelmi világnap szervezőinek tanácsát és jó néhány dolgot újragondolni a hulladéktermelésünkkel kapcsolatban.