A papír és a környezetvédelem kapcsán szinte azonnal (és sokszor kizárólag) az erdőirtás jut eszünkbe. Majd belegondolunk, hogy nem is használunk annyi papírt, így az újrahasznosítás és a fenntartható erdőgazdálkodás korában nem is aggódunk tovább saját felelősségünkön. Pedig kellene. A fenntarthatóan kezelt erdők jelentik a megoldást? Részben. A fenntarthatóan kezelt erdőkben a kivágott fák helyére újakat ültetnek, a fák kitermelése, ápolása és újratelepítése során pedig mindvégig szem előtt tartják: a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartását, a talaj minőségének megóvását, az élővilág háborítatlanságának biztosítását. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a fenntarthatóan kezelt erdők növelik a faállományt. Ezzel pedig nemcsak hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, de a természetes erdők szinte minden további előnyét biztosítják. A fenntartható erdőgazdálkodásból származó papírtermékeket az alábbi logók segítenek beazonosítani a csomagoláson. A fenntartható erdőgazdálkodás nagy előrelépés, de önmagában nem szünteti meg a papírgyártással járó környezetterhelést. A fák kivágása mellett ugyanis a papír előállításához felhasznált nyersanyagok, energia és természeti erőforrások, valamint a folyamatok során a talajba, vizekbe és levegőbe kerülő káros anyagok jelentik a legsúlyosabb problémát. A papírgyártás környezeti hatása Amikor a papírgyártás környezetkárosító hatásairól esik szó, többnyire letarolt erdők képei jutnak eszünkbe. Mivel a legtöbbször a „ments meg egy fát” gondolatmenettel találkozunk, nem is tudatosulnak a papír előállításával járó további súlyos természeti hatások. Egy tonna teljesen új, fehér papír gyártása során átlagosan felhasználnak: 417 m³ vizet, 1 700 kg fát (ez nagyjából 17db fa) 717 kWh energiát, 181 kg mészkövet, 87 kg ként, 6 tonna gőzt, 60 kg klórt. A papír előállítása során közel 2 000 vegyi anyagot használnak fel, üvegházhatású gázok, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és dioxinok kerülnek a levegőbe. A gyártás után kibocsátott szennyvízben szilárd anyagok, oldott szerves anyagok, alkoholok, kelátképző anyagok és szervetlen anyagok (például fémvegyületek) találhatók. Ezen felül rengeteg hulladék keletkezik. Alig használok papírt – az egyik legnagyobb tévhit Világszerte éves szinten több mint 420 millió tonna papírt állítanak elő, hazánkban egy fő átlagosan 91 kg papírt „használ el” egyetlen év alatt. Ha nem fizetünk elő egyetlen újságra sem, ha egyetlen papírt sem használunk el a munkánk során, ha minden számlát elektronikusan kérünk a papír alapú számlák helyett és ha egyáltalán nem nyomtatunk otthon soha, akkor is rengeteg papírt használunk el. A fogyasztásból mindannyian kivesszük a részünket, ugyanis az előállított papírtermékek 61%-a csomagolás. Élelmiszerek, házhoz rendelt készételek, háztartási termékek, ruházat, elektronikai eszközök és a sort még hosszasan folytathatnánk. Ha kinyitjuk a szemünket, amerre csak nézünk papírcsomagolással találkozunk. Elképzelhetetlen mennyiségű papír veszik kárba úgy, hogy közben lényegében semmiféle funkciót nem lát el vagy teszi azt igen rövid ideig. Egy szebb csomagolás, egy plusz karton a nagyobb kiszerelésekre, egy a szükségesnél háromszor nagyobb csomagolás, amin a marketingnek is jut hely. Ezeket a termékeket mind legyártják, miközben pár másodpercig gyönyörködünk bennük, majd mennek a kukába. Jobb esetben a szelektívbe. Hogyan csökkenthető a papír okozta környezetterhelés? A környezet terhelése csak akkor csökkenthető, ha a jelentősen visszaszorítjuk az új papír előállítására irányuló igényeket, a már legyártott papírtermékekhez felhasznált értékes nyersanyagokat pedig nem hagyjuk kárba veszni, minél tovább hasznosítjuk őket. Az első lépés a takarékosság. A papír kényelmes, gyors, könnyen hozzáférhető és viszonylag olcsó megoldás, környezetünk azonban súlyos árat fizet érte. Ne dobjuk ki gyermekeink félig betelt füzeteit a tanév végén. Ne hajítsunk a kukába egy szinte teljesen üres papírlapot, csak azért, mert a sarkára jegyzeteltünk egy telefonszámot. A bevásárlólistákat inkább kisebb, maradék fecnikre írjuk, ahelyett, hogy egy üres papírt elpazarolnánk erre. A félig összerajzolt lapokat tegyük be a társasjátékok közé, a pontok vezetésére tökéletes lesz. Kerüljük a fölösleges díszcsomagolásokat és vásároljunk tudatosabban. Konyhai papírtörlő helyett használjunk kimosható szivacsot, rongyot. A sort hosszasan folytathatnánk, hiszen a papírtermékek körbevesznek minket. Becsüljük meg őket, takarékoskodjunk velük és mindig jusson eszünkbe, hogy a kezünkben tartott papír mennyibe került természeti környezetünknek. A második lépés a környezetterhelés ellen – újrahasznosítás A takarékosság mellett a környezeti terhelés csökkentésének elengedhetetlen feltétele, hogy a lehető legtovább felhasználjuk a papírt. Típusától függően egy papírtermék 3-8 alkalommal újrahasznosítható, értékes másodalapanyagként felhasználható az újrapapír előállításához. Az újrahasznosított alapanyagokból készülő papír előállításához nem kell fákat kivágni, de nincs szükség olyan környezetszennyező adalékanyagokra sem, mint például a klór, a kén és a mészkő. Ezen felül jóval kevesebb víz és energia kerül felhasználásra. Egy tonna papír újrahasznosításával 32 000 liter vizet, 1 700 liter olajat és 42 000 kWh energiát takaríthatunk meg. A légszennyezés 15%-kal, a vizek szennyezése pedig 60%-kal csökkenthető. Az újrahasznosított papírból számtalan termék készülhet, így például írószerek, irodai papírtermékek, mappák, dobozok, csomagolóanyagok, bevásárlótáskák, papírtörlők, és persze papíráru. Ezek minősége megközelíti a frissen legyártott, új papír minőségét, használatuk közben nem fogjuk érezni a különbséget. Csak egy kis odafigyelést igényel, hogy takarékosabban és okosabban bánjunk a papírral, a mindenképpen kidobásra ítélt, már használhatatlan termékeket pedig a szelektív gyűjtőkbe rakjuk.
